Ez a csajszi nem volt 17 éves, mikor megjelent ez az albuma a hip-hop aranykorában. Mindazonáltal mai szemmel nézve, illetve füllel hallgatva nem volt egy igazi katarzis. Ügyes, jó, de kezdetleges.Az egyetlen szám, ami tetszett igazából, az az album névadó száma (vigyázat, retro klip). Ennyi idő távlatából a legfurcsább persze mindig az alap "fejletlensége", de inkább a kiforratlan szót érdemes használni rá. Ez persze majdnem az összes ekkori lemezre jellemző, hiszen valahonnan el kellett indulnia a műfajnak.
De a technikája helyén van, úgyhogy kíváncsi leszek a többi albuma milyen benyomással lesz rám.
Végül mégegy retro klip az albumról: Paper Thin
